Háztáji blog

avagy a 74/2012. (VII. 25.) VM rendelet, egyes önkéntes megkülönböztetõ megjelölések élelmiszereken történő használatáról- egy gyakorlati példa alapján.

Amennyiben az élelmiszer előállítók, így kistermelők is, a rendeletben meghatározott megkülönböztető jelöléseket alkalmazzák, meg kell felelniük a rendeletben foglaltaknak, ez különösen az összetett összetevőket tartalmazó termékek esetében fontos, ugyanis ezek eredetével is tisztában kell lenni, és azt nyomon-követhető módon bizonyítani kell.

Megkülönböztető jelölések:

• „magyar termék”
• „hazai termék”
• „hazai feldolgozású termék”
• az átlagosnál magasabb minőségi fokozatra, vagy különleges minőségi tulajdonságra utaló állítás
• kézzel történő előállításra, vagy a nem iparszerű eljárás alkalmazására utaló állítás

Fontos és sokat emlegetett példa a „magyar hurka” esete:

Leegyszerűsítve a rendelet kicsit száraz jogi megfogalmazását, csak akkor illethetjük  „magyar termék” jelöléssel hurkánkat, ha az étkezési só, és az egzotikus fűszernövények kivételével (melyeket Magyarországon nem termesztenek üzemi méretekben), minden összetevője magyar.

Nézzük tételesen:

Kistermelői élelmiszer feldolgozásnál a zsigerek, hús stb. nem jelenthetnek gondot, hiszen a kistermelő csak saját gazdaságából származó, vagyis magyar állat húsát dolgozhatja fel.

Belet, a hurkatöltéshez bőven lehet kapni magyar gyártóktól.

Nem egzotikus fűszerek: pl. fűszerpaprikából is lehet néhány fajtát vásárolni, mely nem import alapanyagból készül bár nagy odafigyelést igényel a vásárlás.

Fűszerkeverék esetében az összes nálunk megtermő összetevőnek magyarnak kell lennie, de ezt kevés fűszerkeverék tudja.

Amennyiben rizst használunk fel hurkánk készítéséhez, ahogyan ezt hazánkban leggyakrabban teszik (és nem kölest, tarhonyát, vagy hajdinát), a rizs származásán múlik, hogy „magyar termék”-ként jelölhetjük-e hurkánkat. Magyarországon termelt rizsre van szükségünk, hogy eleget tehessünk a rendelet előírásainak. A magyar boltokban sok magyar csomagolású rizst találhatunk, melyek közül több csomagolásán magyar gyártó/forgalmazó található, ezeknek a rizseknek a többségét azonban hazánkban jobb esetben csak hántolták, rosszabb esetben csak csomagolták.  Mindössze néhány cég  forgalmaz magyar rizst, ilyen a kisújszállási Nagykun 2000 Zrt., a cég több mint 800 hektár rizsföldjén, valamint integrált partnereinél megtermelt rizs Nagykun A és B, barna rizs, illetve Spar Budget B rizs néven kerülnek forgalomba, megtalálhatóak az összes Spar üzletben és néhány kisebb boltban.

A bio kistermelőknek sem kell lemondaniuk a magyar rizsről és így a „magyar termék”hurkáról, ugyanis  Nagykun 2000 Zrt. organikus, vagyis bio rizst is termel, igaz ez néhány bio élelmiszerekkel foglalkozó cég logója alatt kerül forgalomba, jellemzően bioboltokban.

 Magyar, pontosabban Nagykun rizs termékválaszték.

 Fotó: Kacsó Hunor, Nagykun 2000 Zrt.

Több előadásomban is említettem, hogy a kiskapacitású húskészítmény előállításról nem igazán találni magyar nyelvű szakirodalmat, melyre jelentős igény lenne, hiszen az elmúlt évtizedekben felnőtt generációkból, sokan már nem leshették el a hagyományos technológiákat. A háztájiban előállított alaptermék saját részre történő feldolgozása, illetve a regisztrált kistermelőként végzett előállító tevékenység során, a fiatalabb generációkból családi tradíciók, és szakirodalom híján sokan kísérletezgetésre kellet, hogy hagyatkozzanak.

A felmerülő igények kielégítésére a Mezőgazda Kiadó könyvsorozatot jelentetett meg, igaz ez  egy németről fordított könyvsorozat újranyomása. A sorozat talán legfontosabb része a „Hurka, kolbász, szalámi és más finomságok házi készítése” című könyv.

A (retró) minőségű színes fényképekkel gazdagon illusztrált könyvben részletesen bemutatásra kerül szinte az összes húskészítmény-féleség házi előállítása, a szükséges eszközökkel együtt. Magyar viszonyok között, viszont nem biztos, hogy minden berendezés elérhető. A fűszerezés a receptúrákban a német ízlést tükrözi, hazai gyakorlatban ezeken célszerű egy kicsit javítani. Nagy hátránya a könyvnek, hogy ajánlja a mesterséges ízfokozókat (E-621-635), veszélyeikre alig utal, ez arra vezethető vissza, hogy az eredeti német kiadás a kilencvenes évek elején íródott, amikor még nem voltak cikik a mesterséges ízfokozók. (Ha figyelmesen megnézzük, ma már a német diszkontáruház-láncok német oválpecsétes húskészítményeiben sem igazán találhatunk  ilyeneket!)

A húskészítmény előállítással foglalkozók számára, a néhány kisebb hiányosság ellenére ajánlom a könyvet, mely az 1973-as kiadású Húsipari kézikönyv, húskészítmény előállítással foglalkozó fejezetével együtt, egymást kiegészítve, már jó alapot nyújt a hazai ízlést kielégítő termékek  biztonságos előállításához.

Török József

  Kép: Török József

Kettesfogat másképpen. Egy ló húz két kocsit.

Kép: Török József

Ismét bemutatok néhányat Bencsik István ezermester saját fejlesztésű kerti eszközei közül.

Saját gyártású talicska.

Nagyméretű vasgereblye talajmunkákhoz.

Képek: Török József

Vetőgép.

Nyeles véső és fejsze-kalapács kombinált szerszám.

Hótoló lap, mely földmunkákhoz is használható.

Rugós ásó és miniatűr makettje.

A fenti képeken Bencsik István ezermester saját fejlesztésű eszközei közül mutatok be néhányat, melyek kiskertekben és háztáji gazdaságokban is jól használhatóak. Az autodidakta ezermester, miniatűr modelleket is készít szerszámairól. Az eszközök jelentős részben újrahasznosított anyagokból, selejtezett gépekből készülnek. 

Kép és szöveg: Török József

Egy újabb lovaskocsi. A büszke tulajdonos, pedig természetesen a korábban már bemutatott kommersz terepszínű nadrágban pózol.

A lovaskocsik, más néven gumiskocsik, a csettegőkhöz hasonlóan hozzátartoznak a magyar vidék imázsához. Sajnos napjainkra egyre kevesebb lovaskocsival találkozhatunk a háztáji gazdálkodás leépülésének eredményeként.

Népszerűségük, pedig határtalan, norvég és svéd évfolyamtársaim mindig csodálkozva nézték a számukra egzotikumnak számító lovaskocsikat.

Kép és szöveg: Török József

Az alábbi képeken a hagyományos élelmiszer előállításra láthatunk példát. A kézi csigatészta készítés jó kiegészítő kereseti lehetőség lehet a hátrányos helyzetű régiók lakói számára. A háztáji baromfitenyésztést ösztönző programokkal kombinálva, akár nemzetközileg is elismert védjegyezett termékeket lehetne előállítani.

Török József

A modern vidéki népviseletnek tekinthető egyenruhák sorában, most bemutatásra kerülő terepminta valójában egyetlen hadseregnél sem került rendszeresítésre, így talán kommersz kamuflázsnak lehetne nevezni. A mintázat a klasszikus amerikai terepszínre hasonlít, de nem egészen pontos másolat. Annak ellenére, hogy a honvédségnél nem rendszeresítették, mégis széles körben terjedt el vidéken. Elsősorban vásári árusoknál kaphatóak ilyen anyagból készült ruhák. A ruhaanyaghoz méteráru nagykereskedésekben lehet hozzájutni. Bár kétségkívül népszerű, tartósságban és kopásállóságban nem veheti fel a versenyt a 82. és 87.M háromszínnyomású egyenruhákkal.

1.kép Kantáros kommersz terepszínű nadrág repülőgépszerelőn.

2.kép Bálarakodás kommersz terepszínű nadrágban.

3.kép Bálarakodás kopott terepszínű nadrágban.

A szennyvíz szippantás gyakoriságának csökkentésére és az lefolyók tisztításra szolgálnak a Sunnyglobe termékek, a Sunnyglobe Pill lefolyótisztító tabletta, illetve a Sunnyglobe Classic bio-enzim granulátum.

A magyar vidék arculatához immár elválaszthatatlanul hozzátartoznak a különböző katonai egyenruhák, melyek mondhatjuk, modern népviseletté váltak. Tartósságuk, strapabírásuk miatt korábban a Néphadsereg készletéből selejtezett olívzöld 65.M egyenruhák viselése volt jellemző.

Az első igazán elterjedt terepszínű egyenruha a 82.M vagy 87.M háromszínnyomású, nyugati szakirodalomban swirl, azaz örvény néven emlegetett egyenruha volt. A két különböző évszámjelzés oka, hogy eredetileg 1982-ben kellett volna rendszeresíteni, de a szocializmusra jellemző késések miatt, a legtöbb háromszínnyomású egyenruha csak 1987-től jelent meg a csapatoknál, pontosabban azoknál az elit alakulatoknál, akiket a 65.M-nél igényesebb kivitelű és ezért drágább egyenruha  viselésére méltónak találtak. Az ejtőernyősök, határőrök és repülőgép szerelők kapták, illetve 87.M-et viseltek pilóták is. Kétfajta árnyalata létezett, a korábbi fakóbb árnyalatú volt, a későbbi (elterjedtebb) változat sötétebb. Az 1. képen a vágóasztalt tisztító munkáson egy korai színváltozatú ejtőernyős nadrág látható. 

Az Angyalbőrben és a Kisváros sorozatokban is szerepelt a háromszínnyomású egyenruha, melyet mára már kivontak a hadrendből, helyette a kevésbé sikeres 90.M négyszínyomású egyenruhát rendszeresítették.

Az összes Magyar Honvédségnél rendszeresített egyenruha közül talán ennek a legjobb a reputációja. A terepszínű minta szemnyugtató, ellentétben a modern digit mintákkal. Anyaga strapabíró vastag, a mosást és a kopást jól tűri. Szabása lényegesen jobb, kényelmesebb, mint a 65.M-é, a zubbonynak például hosszabb a dereka, a nadrágok oldalzsebes kivitelűek. Készült belőle kantáros nadrág, ami bélelhető, így hideg téli időben ideális viselet, hasonlóan megállja helyét a zord hidegben a bélelt gyakorlókabát is. Páncélos dzseki is létezett belőle, de nagyon ritka volt.

2.kép  87.M bélelt ejtőernyős nadrág, 87.M bélelt gyakorlókabát, repszer sapkával, még az igazán zord időjárás esetén is megvéd a hidegtől.

Hol kapható?

Ugyan kivonták a hadrendből, időnként még lehet új 87.M egyenruhákat találni military üzletekben: Vidéken vásári és mozgó árusoknál, Szolnokon a Reintex Kft boltjában www.reintex.hu kapható, illetve kereskedők részére a Fetti Kft nagykereskedésében elérhető.

Budapesten: A 22-es csapdájában VI.ker. Aradi u.6.,  Bajonett Military üzletben Szent István körút 9., illetve egyéb military üzletekben.

Az egyenruhához tartozó jól bevált zöld kesztyű utódját, fekete színben a Glovita Zrt. gyártja. 

Kép és szöveg:Török József

A szennyvízkezelés házi módszereit bemutató sorozat első részében a francia Septifos biológiailag ható port mutattam be. A másik, hazánkban kapható ilyen célú termék, a kanadai Septonic készítmény, mely bevizsgált a környezetet nem károsítja. Forgalmazó: Canaswiss Kft, gazdaboltokban kapható.

A Septonicot a Septifoshoz hasonlóan kell adagolni WC-n, lefolyókon keresztül a szennyvízaknába, így a baktériumok és enzimek ott kifejtik hatásukat, ami a szippantások számának csökkenését és a dugulások elhárítását eredményezi.

Mindkét termék alkalmazásakor figyelembe kell venni, hogy az erős fertőtlenítőszerek pl.: hypo, illetve antibiotikumok gátolják a baktériumok szaporodását az emésztőben is! Ezért fertőtlenítőszeres mosás, hypo alkalmazása, vagy valamely családtag antibiotikum szedése után ismételten kell adagolni a szerekből!

1. kép A Septonic többféle kiszerelésben kapható

 A Csettegő fotópályázat kapcsán töltöttem fel ezt a képet egy fülkés csettegőről, ami elég anakronisztikus látványt nyújt. Elsőre valamilyen második világborús veterán járműre gondoltam, a forma és a szín miatt, csak alapos megfigyelés után sikerült csettegőként azonosítani.

1.kép  Csettegő, nem Csepel és nem is a Don-kanyarból hazatért veterán.

Török József

A csatornázatlan ingatlanok tulajdonosai számára egyre nagyobb gondot jelent a szennyvíz kezelése, a szippantás ára ugyanis egyre magasabb, a belvizes területek problémáiról nem is beszélve.

A keletkező háztartási szennyvíz mennyiségének csökkentésére használhatóak a környezetbarát, baktériumokat és enzimeket tartalmazó biológiai készítmények, melyek lebontják a zsírt és egyéb szerves anyagokat így lehetővé téve azt, hogy az emésztőből a megtisztult folyadék a talajba elszivároghasson, ezáltal csökkentve a szippantások számát. Ilyen szer a Septifos, mely gazdaboltokban és bizonyos hypermarketekben kapható. Elérhető 10 és 20 tasakos, valamint 1 kilogrammos gazdaságos kiszerelésben (adagolókanállal), és gél változatban is. Adagolása a WC-n, illetve a lefolyókon keresztül történik, tehát nem kell az emésztőt felnyitni és bolygatni. Mivel a szer a csövek falára rakódott szerves anyagot is lebontja, így városi háztartásokban is alkalmazható a lefolyók dugulásának elhárítására, anélkül, hogy a csövek károsodnának. Emiatt a tulajdonsága miatt a Septifosnak fontos szerepe lehet pékségek és kistermelői húskészítmény előállítók csatornarendszerének karbantartásánál a dugulások megelőzésénél.

A készítmény alkalmazásakor a biztonsági utasításokat be kell tartani, belélegezni tilos. 

1. kép Ez az IFA szippantó ugyan már nem üzemel, de üzemképes társai még mindig méregdrágán dolgoznak. A Septifos egyébként az ilyen szennyvízszállító tartályok tisztítására, zsírtalanítására is alkalmazható.

Kép és szöveg: Török József

Amint az első blogbejegyzésemben is írtam a csettegőket igazi agrár-ipari hungarikumnak tekinthetjük. Most fotópályázatot hirdetünk a Helyi Termék Magazinnal közösen, célunk ezen járművek dokumentálása és bemutatása a nagyközönségnek. A digitális vagy digitalizált fényképeket a csettego@indamail.hu  e-mail címre, vagy a magazin facebook oldalára várjuk, ahol szavazni is lehet a beküldött képekre. Ha lehet rövid műszaki leírást és ismertetőt is mellékeljenek a fotókhoz. A képeket folyamatosan bemutatjuk, a legjobbak díjazzuk.

Nemrég akadt kezembe egy nagy húsipari cég mangalica párizsija. Először megörültem, na végre egy üde színfolt a sok párizsinak nevezett kétes összetételű termék után. Sajnos a termék összetevőit tanulmányozva kiderült, hogy füstaromát, mesterséges ízfokozót, pontosabban nátrium-glutamátot (másnéven MSG vagy E-621) és szójafehérjét tartalmaz. Ezen összetevők esetleges, vélt egészségkárosító hatásaira nem kívánok kitérni, a neten bárki bőven találhat róluk információkat. Annyit azért mégis megjegyeznék, hogy a füstaroma a lakosság 1-2 % -át kitevő érzékeny személyeknél igen kellemetlen hasmenést okozhat! Az már  inkább a háztájigazdálkodás blog profiljába vágó kérdés, hogy miért kell egy hungarikum állat húsából készült termékbe mesterséges adalékanyagokat és szóját tenni. A hagyományos mangalica termékek receptúrájából, melyeket még dédapáink készítettek, hiányoztak ezek az adalékanyagok, meg egyáltalán miért kell a mangalica hírnevét és minőségét ezekkel lerontani. Az ízfokozót, szóját, füstaromát tartalmazó mangalica terméket már szinte semmi sem különbözteti meg a közönséges tömegtermékektől, vagyis az egyre tudatosabb vevőnek nincs indoka azt választani.

A készülő Hungarikum törvény  keretében mindenképpen célszerű lenne a hungarikumnak minősített állatfajoktól származó húsból, tejből, tojásból készült termékek előállításának módját összetevőit szabályozni, hogy ne kerülhessenek a hagyományoktól eltérő kétes, mesterséges összetevők ezen termékekbe ezáltal ne lehessen az ilyen adalékanyagokkal olcsóbban előállított termékeket prémium hungarikum köntösbe öltöztetve a fogyasztókat „megtéveszteni”. Fontos hangsúlyozni, hogy néhány egzotikus fűszernövényt és a sót leszámítva szinte minden fűszernövényt be lehetne szerezni hazai forrásból, így a szabályozás megalkotásakor elő lehetne írni, hogy a hungarikum állatból készülő termékek, csak magyar paprikát, hagymát, fokhagymát stb.  lehessen felhasználni.

1. kép Fecskehasú mangalica koca

Kép és szöveg: Török József

Bár nem kapcsolódik a háztáji gazdálkodáshoz, az Origo.hu cikkét mégis ajánlom, ugyanis újabb indok lehet az ismert eredetű, magyar rizs fogyasztása mellet.

http://www.origo.hu/tudomany/20111203-a-novenyi-mikrornsek-befolyasoljak-az-allatok-es-az-ember-genmukodeset.html

1.kép Rizs betakarítása a Nagykun 2000Zrt-nél.  

Török József

Sajnos a gyöngytyúkokhoz hasonlóan háztáji, hízott kacsával is ritkán találkozhatunk a piacokon. A fényképen Ábrahám Attila bánhalmai gazdálkodó búbos kacsája látható.

Fénykép: Török József

Az ősz beköszöntével itt az aktuális téma a rágcsálóirtás.

Az utóbbi években számos településen szaporodtak túl a rágcsálók, ezek főbb okai a következők:

• Az utóbbi években árvizes, belvizes területekről sok rágcsáló szorult a lakott területekre.
• A települések szélén található nagyüzemi állattartó telepek felszámolása, illetve járványügyi szempontokból történő elköltöztetése, következtében az ott élő(sködő) és a kötelező kártevőirtással, úgy ahogy kordában tartott rágcsálópopuláció, az irtás megszűnésével túlszaporodott és lakott területeken keresett táplálékot.
• A települések szélén található klasszikus szeméttelepeket nagy számban számolták fel EU támogatással, azonban a rekultiváció során sok esetben, hozzánemértésből, vagy takarékosságból nem került sor szakszerű rágcsálóirtásra, így élőhelyük megszűnésével a patkányok ez esetben is a településekre vándoroltak.  
• Bizonyos hanyag önkormányzatok és gazdálkodók nem irtják megfelelő eszközökkel a rágcsálókat.
• Az elszaporodott rágcsálók között a szakszerűtlen irtás hatására az első generációs warfarin és kumetralil származékokra  rezisztens(ellenálló) populációk alakultak ki. Az ilyen irtószerek hatástalansága miatt sok elkeseredett gazda felhagyott az irtással mondván a mérgek nem érnek semmit. Több településen sem a boltokban sem a gazdaboltokban nem érhetőek el a korszerű warfarin és kumetralil rezisztens rágcsálók ellen is hatékony szerek. 

1. kép A szeméttelepek rekultivációja során gyakran a rágcsálóirtáson  spóroltak. (Illusztráció!)

Miért kell védekezni a rágcsálók (egérfajok, házi- és vándorpatkány) ellen: 

Jelentős közvetlen gazdasági kárt okoznak, a rágásukkal megrongálják az épületeket, berendezési tárgyakat, emellett különösen baromfi állományokban okoznak veszteségeket. Azokon a településeken, ahol túlszaporodtak a rágcsálók, gyakran lehet hallani elpusztított kiscsirkékről, napos kacsákról, lerágott csőrű kacsákról vagy összerágott kisbárányokról. Sokan már a patkányok kártétele miatt nem nevelnek baromfit, ezért a rágcsálók visszaszorítása elengedhetetlen a háztáji gazdálkodás fejlesztéséhez.

Köz- és állategészségügyi veszélyek:

A fél parazitológia és járványtan könyvet fel lehetne sorolni, ha a rágcsálók által közvetített betegségeket szeretnénk bemutatni, melyek az emberre és, vagy gazdasági haszonállatokra veszélyt jelentenek. Gondoljunk csak a patkányok által közvetített Trichinella fertőzésre 2009-ből, amikor többen megbetegedtek és egy falu egész sertésállományát kellet kiirtani.

Nézzünk néhány hatékony szert és módszert:

• Ratata
• Storm
• Storm Secure
• Talon-B

Mindegyik fenti termék véralvadásgátló hatóanyagokat tartalmazó szabadforgalmú  irtószer, a háziállatok megóvása érdekében keserű ízanyagokat tartalmaznak.

Irtási programunk elkezdése előtt kérjük állatorvos tanácsát, háziállatok véletlen mérgezése esetén forduljunk állatorvoshoz! A véralvadásgátló mérgek ellenszere a K1 vitamin (Konakion). 

Fontos, hogy a mentesítendő területen sok helyen helyezzünk ki mérget és ezek helyét rendszeresen változtassuk, ugyanis a patkányok kíváncsi, felfedező természetű állatok, így több mérget fogyaszthatnak.

Fontos, hogy a mérgeket váltogatva alkalmazzuk, vagy egy időben többféle hatóanyagot használjunk így megelőzve, hogy az estleges túlélő rágcsálókban rezisztencia alakuljon ki.

Célszerű a fenti szereket, bár bizonyos mennyiségben tartalmaznak gabonamagvakat, gabonával keverni, legjobb erre a célra a szemeskukorica, melyet szívesen rágnak a rágcsálók így az egyébként keserű méregből a kukoricával együtt jelentős mennyiséget fogyasztanak.

A Talon-B ugyan egérirtószerként került forgalomba, mégis az egyik leghatékonyabb patkányirtószer (szemeskukoricával keverve).

A flokumafen hatóanyagot tartalmazó Storm, 4 gramm tömegű blokkjait érdemes kisebb darabokra törni, így megakadályozva, hogy a rágcsálók elhordják a blokkokat és raktározzák fogyasztás helyett. Az összetört blokkokat szemeskukoricával keverve elérhetjük, hogy a rágcsálók többet fogyasszanak.

• Critox füstpatron alkalmazható a patkányok járatainak kifüstölésére. Önmagában nem elegendő méreggel együtt alkalmazzuk. Célszerű méreg kirakását követően néhány nappal alkalmazni, a hatás fokozására mert a legyengült rágcsálóknak nincs esélyük elmenekülni a járatokból a füst elől. Füstpatron alkalmazásakor fokozottan ügyelni kell a használati utasításban leírtak betartására.

A rágcsálóktól sajnos nehéz megszabadulni, több hétig tarthat amíg sikerül egy-egy gazdaságból, udvarról kiirtani a rágcsálókat, és ezután is folyamatosan kell mérget kihelyezni, a mentesség fenntartása érdekében. És itt van a gond, ha nem elszigetelt a gazdaság, számítani kell a szomszédoktól érkező hívatlan vendégekre, ezért lenne szükség összehangolt irtásra, az önkormányzatok szerepvállalására.  Az önkormányzatoknak lenne kötelessége, hogy szükség esetén az ÁNTSZ–el közösen megszervezzék az egész településekre kiterjedő összehangolt deratációs programot a patkányok kiirtására. Ennek természetesen van költségvonzata, de elengedhetetlen a háztáji gazdálkodás fellendítéséhez, az ezt célzó programok (Hungarikum Baromfi, Minden gyerek lakjon jól) sikeréhez.

Fénykép és szöveg: Török József

Hol és milyen gyöngytyúkot találhat az fogyasztó aki az előző bejegyzés után felbuzdulva, gyöngytyúkot, lehetőleg magyar háztáji tartásból származót, szeretne vásárolni.

Piacok: a hagyományosan nagyforgalmú piacokon, mint Kispest Kossuth téren, vagy a XX. kerületben a Tátra téren, néhány széles választékot kínáló baromfi üzletben, főleg a Karácsony előtti főszezonban találhatunk előhűtött magyar gyöngyöst 2000-2500Ft/kg áron.

A Fővám téri Nagycsarnok alagsorában a vadas üzletekben találhatunk hasonló vagy magasabb áron magyar gyöngytyúkot (feltételezhetően nagyüzemi tartásból származót).

Hypermarketek:

CBA, Interspar: francia mélyhűtött gyöngytyúkot árusítanak 2745 Ft/kg-os áron. Ezeken a csomagolásokon büszkén hirdetik a franciák, hogy kizárólag növényi táplálékot etettek a gyöngytyúkjaikkal, ezzel két gondom van először is ebbe bele fér a szója, valamint ez a fajta természetközelinek mondott tartás  még mindig nagyon messze van az igazi túrón nevelt, füvet rovart evő, trágyadombon kapirgáló magyar háztáji gyöngytyúkoktól. Ne legyenek illúzióink háztáji tartásból származó, nem tápon hizlalt gyöngytyúkokkal nemhogy a hypermarketekben, de még a piacokon is ritkán találkozhatunk. 

A magyar gyöngytyúkok hagyományos háztáji tartását segítő, az értékesítést támogató programok, (mint Hungarikum baromfi és Minden gyerek lakjon jól) további fejlesztésére lenne szükség, hogy a gyöngyösök tartása minél több családnak jelenthessen kiegészítő jövedelem forrást, és minél több gyöngytyúk kerülhessen a piacokra.

Török József

A gyöngytyúk, (Numida meleagris) afrikai eredetű fácánféle, mely a hazai külterjes gazdálkodás körülményeihez kiválóan alkalmazkodik. 

A kifejlett parlagi gyöngytyúk tojó 1,2-1,4kg, a kakas 1,3-1,6 kg, a nagyüzemi körülményekhez és tápos takarmányozáshoz keresztezett hibridek ennél nagyobb testtömeget érhetnek el, ugyanakkor igényesebbek. A faj jellegzetessége a csupasz fej és a fejtetőn viselt sisak, illetve a lelógó áll lebeny, mely hármas így egészen vad külsőt kölcsönöz a gyöngyösöknek, sőt teleobjektívvel fotózva, közelről kifejezetten ijesztő.

1.kép Teleobjektívvel fotózva, közelről kifejezetten ijesztő.

A gyöngytyúk számos színváltozata közül leggyakoribb és ezáltal legismertebb  a  kékesszürke színváltozat, jellegzetes fehér gyöngyökkel tűzdelve. Gyakori még a fehér, a fehér foltokkal díszített kékesszürke, és az ezüst színváltozat. A csokoládé és a viola (fekete) színváltozatok ritkaságszámba mennek.

 2. kép Csokoládé színváltozat.

3.kép Viola(fekete) színváltozat.

A fehér színű gyöngyösöknél hiányzik a vadas, lilás bőrszín, mely egyébként a sötétebb színváltozatok jellegzetessége, és kopasztás után a tokok is kevésbé látszanak, ezért alkalmas a kényes ízlésű vevők igényeinek kielégítésére.

A gyöngytyúkok ösztönösen vadabbak, félénkebb jószágok, mint a házityúkok, mégis emberhez szoktathatók. A kotló alatt nevelt kisgyöngyiket túróval kézből etetve elérhető, hogy tenyerünkből egyenek, bár így is jóval félénkebbek maradnak, mint a házityúk csibéi.  

A gyöngytyúkok igénylik a nagy mozgásteret, igazán a tyúkudvarokon, füves legelőkön érzik jól magukat, lévén Afrikában is a füves szavannákon élnek, ugyanakkor a klasszikus trágyadombon is előszeretettel kapirgálnak. Ösztönösen és jól repülnek, nagy túlterhelésű manőverek végrehajtására is képesek. A kifejlett gyöngytyúkok jellegzetes hangot hallatnak, ami sokak számára idegesítő lehet.

Tojásaikat szeretik rejtett helyekre, fűbe, lapulevelek alá rakni. A háziasított gyöngytyúk  tojói csak nagyon ritkán ülnek el, ezért hagyományosan házityúk kotlósokkal, vagy keltetőgéppel keltetik ki a tojásokat, a gyöngytyúk csibéi 28 napra kelnek ki, a kékesszürke változat esetében barna csíkosak, narancssárga lábakkal és csőrrel. A házityúk kotlót akár 5-6 hónapig követhetik a kisgyöngyik hűségesen, egyszerűen nem hagyják a kotlót, követik még akkor is amikor az már ismét el kezd tojni, körül ülik a fészkét, és egyszerűen nem hagyják magukat lekoptatni! A kisgyöngyiket hagyományosan túróval és kukoricadarával vagy aludtejjel kevert kukoricadarával nevelik napos kortól kezdődően, kb. egy –két hónapos korig attól kezdve már a dara és szemestakarmány mellett  a kapirgálással szerzett rovarok és gyomnövények egészítik ki táplálékukat. Az így nevelt gyöngytyúkok húsa, nagyságrendekkel ízletesebb, mint nagyüzemi körülmények között nevelt fajtársaié. 

4.kép Kopasznyakú kotló, különböző színváltozatú kisgyöngyikkel

 Miért tartják a gyöngytyúkot?

•  Húsa ízletes, sovány, a belőle készült húslevesnek vagy sültnek nincs párja.
• Tojása kisebb, mint a házityúk tojása, átlagosan 48 gramm tömegű. A gyöngytyúktojás héja 1/3-al vastagabb és háromszor erősebb a házityúk tojásánál, amire a tojáshéj szerkezetének különböző felépítése és a tovább tartó héjmeszesedés lehet a magyarázat.  A sárgája élénkebb sárga színű mint a házityúk tojás sárgája ezért elsősorban száraztészták készítésénél használják.
• Rovar és gyomirtó hatása. Elképesztő  mennyiségű rovart képesek összecsipegetni. Amerikában most fedezik fel ezt, mint „bio a kullancsirtó” lehet jelentősége, amit hazánkban az értékel fel, hogy uniós előírások miatt néhány éve betiltották a hatékony kullancsirtó vegyszereket.

A háztáji gyöngytyúktenyésztésnek hagyományaihoz és a benne rejlő lehetőségekhez méltó helye kell, legyen a magyar vidékfejlesztési stratégiákban és gasztronómiai-turisztikai programokban.

Fényképek és szöveg: Török József 

A csettegő igazi magyar jellegzetesség agrár-ipari hungaricum.  A háztáji gazdálkodás fénykorában terjedtek el a belső égésű motorral hajtott lovaskocsik és házi építésű kistraktorok, melyeket a népnyelv jellegzetes hangjuk miatt csettegőnek keresztelt.

Minden régióban van egy két ügyes kezű mesterember aki a helyi igények alapján készíti egyedileg a csttegőket, melyek így joggal nevezhetőek helyi terméknek.

A csettegőknek mára gyüjtőfogalommá vált, főbb kategóriái:

Egytengelyes kistraktorok és egytengelyes önjáró ekekapák.

Kéttengelyes kistraktorok

Zárt fülkés traktorok: két altípusábol az egyik  a régi SzuperZetor traktorokra hasonlít, a másik gyakori altípus úgy néz ki mintha egy  ’70-es évekbeli Ford traktort és egy szovjet T-40 típusú traktort kereszteztek volna. 

Platós csettegő, leggyakoribbak  a fülke nélküli változatok(fotónkon), de látni Csepel teherautóra emlékeztető házilag barkácsolt fülkével felszerelt „teherautót”is.