HTML

Háztáji blog

A háztáji gazdálkodás népszerűsítését és fellendítésít szolgáló blog.

Friss topikok

Linkblog

Gyöngytyúk, gyöngyös vagy gyöngyi

2011.12.07. 20:20 hesteman

 

 

A gyöngytyúk, (Numida meleagris) afrikai eredetű fácánféle, mely a hazai külterjes gazdálkodás körülményeihez kiválóan alkalmazkodik. 

A kifejlett parlagi gyöngytyúk tojó 1,2-1,4kg, a kakas 1,3-1,6 kg, a nagyüzemi körülményekhez és tápos takarmányozáshoz keresztezett hibridek ennél nagyobb testtömeget érhetnek el, ugyanakkor igényesebbek. A faj jellegzetessége a csupasz fej és a fejtetőn viselt sisak, illetve a lelógó áll lebeny, mely hármas így egészen vad külsőt kölcsönöz a gyöngyösöknek, sőt teleobjektívvel fotózva, közelről kifejezetten ijesztő.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1.kép Teleobjektívvel fotózva, közelről kifejezetten ijesztő.

A gyöngytyúk számos színváltozata közül leggyakoribb és ezáltal legismertebb  a  kékesszürke színváltozat, jellegzetes fehér gyöngyökkel tűzdelve. Gyakori még a fehér, a fehér foltokkal díszített kékesszürke, és az ezüst színváltozat. A csokoládé és a viola (fekete) színváltozatok ritkaságszámba mennek.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 2. kép Csokoládé színváltozat.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

3.kép Viola(fekete) színváltozat.

A fehér színű gyöngyösöknél hiányzik a vadas, lilás bőrszín, mely egyébként a sötétebb színváltozatok jellegzetessége, és kopasztás után a tokok is kevésbé látszanak, ezért alkalmas a kényes ízlésű vevők igényeinek kielégítésére.

A gyöngytyúkok ösztönösen vadabbak, félénkebb jószágok, mint a házityúkok, mégis emberhez szoktathatók. A kotló alatt nevelt kisgyöngyiket túróval kézből etetve elérhető, hogy tenyerünkből egyenek, bár így is jóval félénkebbek maradnak, mint a házityúk csibéi.  

A gyöngytyúkok igénylik a nagy mozgásteret, igazán a tyúkudvarokon, füves legelőkön érzik jól magukat, lévén Afrikában is a füves szavannákon élnek, ugyanakkor a klasszikus trágyadombon is előszeretettel kapirgálnak. Ösztönösen és jól repülnek, nagy túlterhelésű manőverek végrehajtására is képesek. A kifejlett gyöngytyúkok jellegzetes hangot hallatnak, ami sokak számára idegesítő lehet.

Tojásaikat szeretik rejtett helyekre, fűbe, lapulevelek alá rakni. A háziasított gyöngytyúk  tojói csak nagyon ritkán ülnek el, ezért hagyományosan házityúk kotlósokkal, vagy keltetőgéppel keltetik ki a tojásokat, a gyöngytyúk csibéi 28 napra kelnek ki, a kékesszürke változat esetében barna csíkosak, narancssárga lábakkal és csőrrel. A házityúk kotlót akár 5-6 hónapig követhetik a kisgyöngyik hűségesen, egyszerűen nem hagyják a kotlót, követik még akkor is amikor az már ismét el kezd tojni, körül ülik a fészkét, és egyszerűen nem hagyják magukat lekoptatni! A kisgyöngyiket hagyományosan túróval és kukoricadarával vagy aludtejjel kevert kukoricadarával nevelik napos kortól kezdődően, kb. egy –két hónapos korig attól kezdve már a dara és szemestakarmány mellett  a kapirgálással szerzett rovarok és gyomnövények egészítik ki táplálékukat. Az így nevelt gyöngytyúkok húsa, nagyságrendekkel ízletesebb, mint nagyüzemi körülmények között nevelt fajtársaié. 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

4.kép Kopasznyakú kotló, különböző színváltozatú kisgyöngyikkel

 Miért tartják a gyöngytyúkot?

  •  Húsa ízletes, sovány, a belőle készült húslevesnek vagy sültnek nincs párja.
  • Tojása kisebb, mint a házityúk tojása, átlagosan 48 gramm tömegű. A gyöngytyúktojás héja 1/3-al vastagabb és háromszor erősebb a házityúk tojásánál, amire a tojáshéj szerkezetének különböző felépítése és a tovább tartó héjmeszesedés lehet a magyarázat.  A sárgája élénkebb sárga színű mint a házityúk tojás sárgája ezért elsősorban száraztészták készítésénél használják.
  • Rovar és gyomirtó hatása. Elképesztő  mennyiségű rovart képesek összecsipegetni. Amerikában most fedezik fel ezt, mint „bio a kullancsirtó” lehet jelentősége, amit hazánkban az értékel fel, hogy uniós előírások miatt néhány éve betiltották a hatékony kullancsirtó vegyszereket.

A háztáji gyöngytyúktenyésztésnek hagyományaihoz és a benne rejlő lehetőségekhez méltó helye kell, legyen a magyar vidékfejlesztési stratégiákban és gasztronómiai-turisztikai programokban.

Fényképek és szöveg: Török József 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

http://haztajigazdalkodas.blog.hu/api/trackback/id/tr763446560

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.