HTML

Háztáji blog

A háztáji gazdálkodás népszerűsítését és fellendítésít szolgáló blog.

Friss topikok

Linkblog

Mangalica ízfokozóval

2012.01.23. 16:13 hesteman

Nemrég akadt kezembe egy nagy húsipari cég mangalica párizsija. Először megörültem, na végre egy üde színfolt a sok párizsinak nevezett kétes összetételű termék után. Sajnos a termék összetevőit tanulmányozva kiderült, hogy füstaromát, mesterséges ízfokozót, pontosabban nátrium-glutamátot (másnéven MSG vagy E-621) és szójafehérjét tartalmaz. Ezen összetevők esetleges, vélt egészségkárosító hatásaira nem kívánok kitérni, a neten bárki bőven találhat róluk információkat. Annyit azért mégis megjegyeznék, hogy a füstaroma a lakosság 1-2 % -át kitevő érzékeny személyeknél igen kellemetlen hasmenést okozhat! Az már  inkább a háztájigazdálkodás blog profiljába vágó kérdés, hogy miért kell egy hungarikum állat húsából készült termékbe mesterséges adalékanyagokat és szóját tenni. A hagyományos mangalica termékek receptúrájából, melyeket még dédapáink készítettek, hiányoztak ezek az adalékanyagok, meg egyáltalán miért kell a mangalica hírnevét és minőségét ezekkel lerontani. Az ízfokozót, szóját, füstaromát tartalmazó mangalica terméket már szinte semmi sem különbözteti meg a közönséges tömegtermékektől, vagyis az egyre tudatosabb vevőnek nincs indoka azt választani.

A készülő Hungarikum törvény  keretében mindenképpen célszerű lenne a hungarikumnak minősített állatfajoktól származó húsból, tejből, tojásból készült termékek előállításának módját összetevőit szabályozni, hogy ne kerülhessenek a hagyományoktól eltérő kétes, mesterséges összetevők ezen termékekbe ezáltal ne lehessen az ilyen adalékanyagokkal olcsóbban előállított termékeket prémium hungarikum köntösbe öltöztetve a fogyasztókat „megtéveszteni”. Fontos hangsúlyozni, hogy néhány egzotikus fűszernövényt és a sót leszámítva szinte minden fűszernövényt be lehetne szerezni hazai forrásból, így a szabályozás megalkotásakor elő lehetne írni, hogy a hungarikum állatból készülő termékek, csak magyar paprikát, hagymát, fokhagymát stb.  lehessen felhasználni.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1. kép Fecskehasú mangalica koca

Kép és szöveg: Török József

3 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://haztajigazdalkodas.blog.hu/api/trackback/id/tr63741107

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

ferigazda 2012.01.23. 18:03:38

A cikk hasznos és tanulságos.A gond az, hogy a hagyományos feldolgozási mód a jelenlegi kereskedelemben és a fogyasztási módban sem állja meg a helyét. A mangalicából régen párizsi nem készült, hiszen a hús zsírösszetétele ennek nem kedvez. Az eredeti párizsi és virsli recept az unió állategészségügyi szabályával ellentétes. A párizsi és a virsli hajdanán a szarvasmarha feldolgozás terméke volt. A vágás után a meleg (nem lehűtött) húsból készült, melyből kiváló prádot lehet kutterrel készíteni. A BSE miatt az agyvelő vizsgálatig a levágott marhát feldogozni tilos. Így az ipar kénytelen a víz és zsírkötésre olyan anyagokat használni, melyek nyilván nem a hagyományos eljárás alapanyagai. A hagyományos módon előállított párizsi és virsli figyelembe véve a mai árakat megfizethetetlenül magas lenne. A szavatossági ideje pedig kb. három nap. A hungarikumok előállításánál valóban fontos lenne a szükséges alapanyagok lehetőség szerinti magyar származása, azonban ezt kikötni taxatíve nem szabad. Számos magyar termék nem éri el azt a kiváló minőséget mely egy prémium termék előállításához szükséges. A fogyasztók a mai multi rendszernek megfelelően olcsó hosszú eltarthatóságú és túlízesített termékre vágynak.
Én még szerencsére vittem az iskolába vajas- párizsis zsömlét, ezért tudom milyen volt annak az íze. Viszont azt is tudom, hogy a nagyszünet után a ,,szendvics" egy kicsit bezőldült, és a vajnak is elindult az avasodása. Ez akkor teljesen természetes volt és senki nem is háborodott fel.
A fogyasztónak kellene kikövetelnie a kereskedőtől, hogy legyenek prémium termékek és legyenek valóban adalékmentesek. Viszont annak az ára és eltarthatósága nem versenyezhet a T.gazdaságos mérgekkel.Sajnos a sok gazdálkodó és tisztességes élelmiszer előállító rendre szembesül azzal a nyomással, hogy a legfontosabb az élelmiszer ára és minden más lényegtelen. Összefogással először a silány élelmiszereket kellene kiűzni az országból és a termelőkön élősködő kereskedelmet kellene szabályozni. Nem csak a prémium termékeknek kellene egészségesnek lennie, hanem minden forgalomba kerülőnek. Végezetül úgy gondolom, hogy amit itthon meg lehet termelni, azt kellene forgalmazni, a külföldről bejövő szemetet pedig leszorítani. Ehhez összefogásra és közösségre lenne szükség. Sajnos a hazánkra az jellemző, hogy inkább ártunk mint segítünk egymásnak.

hesteman 2012.01.23. 19:55:32

Köszönöm a kommentet!
Nem feltétlenül hagyományos feldolgozásra gondoltam, de érdekes módon német és osztrák párizsikban és virslikben valahogy nem jellemző a szója, füstaroma és ízfokozó jelenléte, pedig azok sem sokkal drágábbak. A kereskedelem fogyasztói igény-, és tudatformáló hatása sajnos vitathatatlan, ezt próbálom a bloggal ellensúlyozni.

Lakásfelújító Feri · http://www.lakasfelujitas1.hu 2012.01.24. 03:51:19

Tisztelt posztoló!

Kérem írjon egy másik posztot is.
Mégpedig arról, hogy miért engedik hazánkba a más összetevőjű élelmiszerek gyártását, mint más uniós tagállamokban.
A szójáról olvastam nemrég egy írást, miszerint az egy egereken végzett kísérletek alapján, megállapítható hogy szívmegálláshoz vezet a fogyasztása.

====
Volt egy nagyon érdekes beszélgetés február 22-én a Hír Tv-ben, Dr. Csáky István professzorral (Állatorvostudományi Egyetem) beszélgetett Pataki Enikő a SZÓJA szerepéről. Ugyanis, több mint egy éve már Angliában felfigyeltek arra, hogy nemcsak a felnőtt sportolók, de 13-14 éves gyerekek közül is évente 3-4-en halnak meg sportpályán szívelégtelenségben Mivel a szívelégtelenség okát a boncolásnál nem találtak, elkezdték vizsgálni, mi lehet közös az áldozatokban.. Egyetlen ilyen volt: az étrendjükben a szója! Arányos mennyiségű SZÓJA (nem mellékesen) 4-5-ször annyi női nemi hormont (vagy azzal azonos hatású alkaloidot) tartalmaz, mint 1 db antibébi tabletta. Ez férfiakra nézve még veszélyesebb, mint a nőkre!
Ezek után, amerikai kutatók elvégeztek egy tesztsorozatot 30-30 egérrel (30 minta és 30 kontrollállat). A 30 kísérleti egér - melyeket SZÓJÁVAL etettek - MINDEGYIKE elpusztult szívelégtelenségben. A kontroll csoport, amely normál kaját kapott, semmilyen problémát nem mutatott.
A professzor összerakta az információkat, és javasolja, vizsgálják a sportolókat étrendjük vonatkozásában is. A végén, csak mint érdekességet megemlítette, hogy az allergiás megbetegedések óriási méretűre növekedésének kezdete szignifikánsan egybeesik a SZÓJA fogyasztásának általánossá válásával.

Múltkor körbement egy nagyon jó cikk a margarinról, mint mesterséges élelmiszerről (kőolajszármazék). Itt ez a szója, mely szintén az élelmiszeripar "találmánya".
Miből lehet olcsón, nagy tömegben "élelmiszert" előállítani? Hát kőolajból, gombamód szaporodó szójababból.... Főleg, ha még gén kezelik is, az már abszolút katasztrófa.
A Greenpeace-esek egy áruházban egy csomó konzervet ragasztottak tele figyelmeztető cetlikkel, hogy a termék génkezelt szóját tartalmaz. Persze kiverték őket onnan és az érintett gyártó mindent tagad. Nahát! Miért nem csodálkozom én ezen...